Kevés olyan kiélezett futballbajnokságot játszottak Magyarországon, mint 1989/90-ben, amikor az Újpest és az MTK csak az utolsó fordulóban döntötte el – gólaránnyal – az első hely sorsát. Szinte pontosan tizenkilenc éve, 1990. május 26-án az MTK már megnyert címet adott ki a kezéből, míg a Dózsából bajnokot csináló edzőt, Varga Istvánt gyakorlatilag kirúgták az arannyal a kezében.

Már az elején sem volt egyértelmű esélyese a 89 nyarán induló bajnokságnak. Bár a Bp. Honvéd címvédő volt, az MTK-VM az előző szezon őszén nagyon jó volt, a Videoton fiataljai meglepetést szereztek, a a Ferencvárossal mindig lehetett számolni, és egyre jobb lett a Pécsi MSC is. Ott volt az Újpesti Dózsa is, amely ugyan néhány hónappal korábban még a kiesés ellen küzdött, de nyáron nagyot erősített. A 89/90-es bajnokságot a két későbbi rivális szempontjából nézzük vissza.

Az MTK akkori edzője, Verebes József, mint mindig, magabiztos volt, a nyitány előtt ugyan úgy vélekedett, nem sikerültek az igazolások, de "egy nagyon racionális játékot" szeretett volna vegyíteni a látványos focival. A klubsikerein ekkorra túljutott Mágus a Népsportban Borókai Gábor kérdésére – "Mi az, amihez nem ért ebben a szakmában? Amit még meg kellene tanulnia?" – lehengerlő választ adott: "Ilyen problémáim nincsenek. A futball ugyan állandóan fejlődik, de vele fejlődöm, változom én is."

"Ez a magabiztosság átragadt ránk is, jót tett nekem is – mondja Verebes stílusáról az edző egyik kedvenc játékosa, a középső védő, Híres Gábor. A korábbi Vasas-játékost is szerette óriási túlzásokkal dicsérni a Mágus, egyenesen Franz Beckenbauerhez hasonlította. – Ezeket ő nem gondolta így, és persze, hogy tudtam én is, hogy ez túlzás, tisztában voltam a képességiemmel. De tudtam, hogy számára akkor én vagyok a legjobb játékos, hogy bízik bennem, és ez sokat segített."

A Dózsánál egy teljesen más karakter, a korábbi a másodedző Varga István ült a kispadon azóta, hogy az előző szezonban főnöke, Göröcs János távozott az utolsó helyen álló csapattól. Ő maga névtelen edzőnek nevezte magát, a kérését azonban teljesítették a klubvezetők: Varga azt ígérte, ha a nyáron leigazolják azt az öt játékost, akire rámutat, az első háromban végeznek a lilák. Mind az öt futballistát megkapta, így érkezett a Vasasból Balog Tibor, Kaposvárról Miovecz Zoltán, az ETO-ból a korábbi Fradi-játékos Rubold Péter, illetve Oroszki Péter és Zsivóczky Gyula.

Az első fordulóban nagy pofonba szaladt bele az MTK az Üllői úton. Az átépítés előtt álló stadionban 28 ezren látták, amint nyolc perc alatt két gólt rúg Dzurják "Csöpi" József, és végül 4-0-ra nyer a Fradi. A mérkőzés legvalószerűtlenebb húzását mégis Molnár játékvezető mutatta be: a negyedik percben, az első gól után a kezdőrúgásnál egyperces néma csendet rendelt el a nemrég elhunyt Zöllei János, vagyis a népszerű fruttiárus, Kalap emlékére. Híres úgy emlékezett vissza erre a nagy verésre, hogy visszaütött edzőjük ragaszkodása a támadófutballhoz, és kicsit vissza is kellett vennie ebből.

A Dózsának nemcsak a rajtja sikerült jobban – 2-0 a Tatabánya ellen –, hanem sorozatban nyerte a meccseit, a negyedik forduló után négy győzelemmel, 7-0-s gólaránnyal állt az élen. A Népsport is belelkesült, címben hirdette az újpesti reneszánszt, és azt írta, ha így fejlődnek a lilák, a bajnokság végén is helyet követelhetnek maguknak a dobogón. Az MTK is megnyerte következő három meccsét, mert edzője szerint ekkor "már újra tizenegy Verebes volt látható a pályán, kék-fehér színekben."

Az ötödik fordulóban jött a nagy rangadó, a listavezető Dózsa azonban 15 ezer néző előtt az első félidőben átszaladt a már dobogós MTK-n, a vége 2-0 lett. "Úgy ment a csapatunk, mint az öttusa-vb-n Mizsér a négyezer méteres futásban. Ennél többet most nem tudok és nem is akarok mondani" – mondta a lefújás után Varga, míg Verebes büntetéseket ígért, mert néhány futballista játékát az edző becsapásának érezte.

A Dózsa nagy sorozata a következő meccs második félidejében ért véget: Pécsen a szünet után négy gólt kapott az addig hibátlan kapus, Brockhauser István, miután az első után kitámadtak a lilák. A forduló után már az MTK volt a második helyen, és innentől ez a két csapat váltogatta egymást az élen.

A címvédő Honvéd elleni győzelemkor Verebes már túltette magát a Dinamo Kijev elleni UEFA-kupa-kudarcon, és azt mondta, ezen az estén senki sem tudta volna legyőzni csapatát. Utóbbi győzelemmel már Híresék álltak az élen, mert a pécsi vereséggel gödörbe került lilák a Vácot meg tudták verni, a Ferencváros azonban sima 2-0-lal győzte le őket, "ugyanis Bánki ötletes, Páling szélvészgyors és Limperger leheletfinom megoldásai ellen nem volt megoldása a Dózsának".

Mindkét csapat visszaesett kissé, bukásaikkal egymásnak adták át az első helyet, a mögöttük lévők – az FTC, a PMSC, a Vasas – nem tudták a botlásokat kihasználni. Az MTK például Tatabányán kapott ki, a Dózsa a Siófok ellen beszorulva végzett 1-1-re otthon a 11. fordulóban. Verebes azonban nem lankadt nyilatkozataiban. A veszprémi 0-0-ra a Népsport 1-es osztályzatot adott, és megváltásnak mondta a meccs végét, az MTK-edző azonban így értékelt: "Úgy érzem, nagy küzdelemben igazságos eredmény született. Nagy taktikai harcban egyik csapat sem érdemelt győzelmet."

A Dózsa hibátlanul hozta hátralévő öt meccsét – igaz, a Haladás elleni 3-0-hoz a Népsport szerint az 1-sel osztályozott Szilágyi bíró komoly hibái is kellettek –, így elsőként vonulhatott a télre. Az MTK négy győzelem mellett csak Pécsen döntetlenezett, a tavaszról előrehozott fordulóban a Fradit simán verte 3-0-ra, így két ponttal lemaradva tapadt a 34 pontos Dózsára.

A téli szünetben Varga elárulta, az új premizálási rendszer is kellett a két ötös győzelmi sorozathoz. Ennek ugyanis az volt a lényege, hogy minél több győzelmet aratott a csapat egymás után, annál magasabb lett a meccspénz. Ha becsúszott egy vereség, a számláló visszaugrott a minimális összegre. A Népsport összesítéseiből az is kiderült, hogy a hazai mérlege az MTK-nak volt a legjobb a mezőnyben (hibátlan), idegenben viszont az Újpest volt a legeredményesebb.

A tavaszi nyitányon az Újpest gyenge meccsen verte 1-0-ra a Győrt. A Dózsa legeredményesebb csatára, a nemrég bevonult Bácsi Sándor a meccs után így nyilatkozott: "Formám igencsak idény eleji, bár ebben jócskán közrejátszott a korai ébresztő a katonaságnál."

A tizenkilenc évvel ezelőtti szezonra visszaemlékező Varga István szerint a nagyon nehezen kezelhető Bácsi kezdettől fogva problémát jelentett számára. A csatár életmódja mellett a súlyával adódtak a legnagyobb problémák, és edzője szerint egyetlen válogatottsága karrierje végét is jelentette. Bácsi Sándor ugyanis bő egy hét alatt hat kilót szedett fel a nemzeti csapatnál, és innen már nem tudott felállni. Varga felidézte, hogy a Volánból érkezett futballistát a szezon végére ki is közösítette a társaság, látva pluszkilóit ő pedig az utolsó előtti fordulóban kitette a csapatból. A szezon végén gólkirály Bácsi később távozott Újpestről, a Vasasban próbálkozott, majd felhagyott a futballal. Mindeközben kábítószerfüggő lett, 2003-ban egy év tíz hónap börtönre ítélték, mert drogot akart eladni.

Az Újpest és az MTK tavaszi versenyfutásában az döntött, ki hibázik kevesebbet. A Dózsa mindössze hatot nyert meg hátralévő 14 meccséből, az MTK pedig eggyel többet. Akadt olyan öt egymást követő forduló (23–26.), amelyben a két csapat együtt gyűjtött összesen négy pontot – a lehetséges harmincból. A mögöttük lévők szintén többször botlottak, így a Dózsát 2-0-ra legyőző MTK a 22. fordulóban átvette a vezetést a táblázaton.

Az Újpest kikapott Veszprémben, Vácon és Siófokon is, az utóbbi vereség volt talán a legkínosabb. "A technikai igazgatónk, Tóth András otthon hagyta Bácsi igazolását, és ez már csak akkor derült ki, amikor a játékosok átöltöztek. A szakosztályelnök, dr. Geller Sándor előbb Tóthot fenyegette meg kirúgással, a vereség után viszont én lettem a bűnbak" – idézte fel a történteket Varga.

A Dózsa elnöksége nem akart hallani a kirúgásáról, de néhány fordulóval később kiderült, az edző mégsem maradhat, az első csapatnál az év végéig szóló szerződését nem hosszabbítják meg, visszamehet a tartalékcsapathoz. Varga ebből nem kért, később pedig megtudta, a korábban hasonlóan dicstelenül eltávolított Várhidi Pált akarta kiengesztelni a poszttal az elnökség.

Eközben az MTK ha nem is ellenállhatatlanul, de haladt a bajnoki cím felé, a 28. fordulóban a Haladást győzte le 5-1-re, majd az utolsó előtti forduló előrehozott meccsén következett a Pécs, az 1-0-s győzelemmel pedig hat pontra nőtt az MTK előnye. "Nem tudom, miért kellett előbb játszanunk azt a a meccset, de biztosan nagy hiba volt ebbe belemenni. Így tíz napunk maradt az utolsó meccsig, és a legtöbben beleélték magukat a bajnoki címbe. A koncentrálás, pihenés helyett jöhetett a korzózás a Váci utcában, a lazítás" – állítja Híres Gábor, aki nemcsak a legidősebb, hanem a csapatkapitány is volt az MTK-ban. A Dózsa hozta az utolsó előtti meccsét – 4-1 Békéscsabán – így az utolsó fordulóra maradt a döntés.

A sorsdöntő meccs – Újpest–Honvéd, Vác–MTK – előtt Verebes magabiztos volt. "Mi mindenképpen nyerni megyünk Vácra. Ezt nyilatkoztam akkor is, amikor totóügyben megkérdeztek, s a véleményem nem változott azóta sem. Ez a bajnokság még mindig nekünk áll" – nyilatkozta a Mágus a Népsportban. Híres szerint Verebes nem csinált semmit máshogyan ezelőtt a meccs előtt sem, mint máskor, mivel valóban mindig győzelemre játszott.

A másik oldalon maradt az elszántság, és Varga elhatározása, hogy mindenképp távozik Újpestről. "Nem a bajnoki cím megszerezésére, hanem a Honvéd legyőzésére koncentrálunk. Az biztos, hogy távozom a klubtól. Az utolsó forduló mérkőzésén már nem is ülök le a kispadra, kabalából a játékoskijáróból nézem végig a találkozót" – nyilatkozta a lilák edzője a meccs előtt.

"Rosszulesett, hogy a tartalékokhoz akartak visszaküldeni, nekem az már visszalépés lett volna – vallja akkori döntéséről Varga István, aki mégsem sértődöttségből döntött a távozás mellett. – Az az igazság, hogy a bajnoki cím után behívtak minket a Dózsa elnökéhez, Hólya Istvánhoz Baróti Lajos bácsival, aki a szaktanácsadóm volt, és arra kértek minket, hogy maradjunk. Mérlegeltem és nemet mondtam, mert nem lett volna érdemes ilyen ellenséges hangulatban maradni, hiszen jön két vereség, és máris kirúgnak. Végül nem lett az utódom Várhidi Pali bácsi, aki egyébként ösztönzött, hogy edző legyek, és Újpestre hívott, és akiről tudtam, hogy nem pályázott az állásomra."

A két éllovas számára a bajnokság megnyerése volt a tét, a Vác a kiesés elől menekült, a Honvédot az osztályozó fenyegette. A Vác úgy léphetett pályára, hogy ha nyer, osztályozó nélkül bent maradhat.

Újpesten minden a papírforma szerint alakult, bár inkább az osztályozó elkerüléséért küzdő Bp. Honvéd játszott fölényben, a Dózsa kétszer is betalált.

"Szabó András nagy napja volt ez a május végi szombat. A hatalmas munkabírásáról és dupla tüdejéről ismert újpesti labdarúgó eleddig nem dicsekedhetett góljaival" – írta a Népsport. Miközben a "tűzhajú újpesti" kettőt lőtt, Vácon a hazai csapat a 73. percben másodszor is megszerezte a vezetést.

"73. perc: Szabadrúgáshoz készülődhetett az Újpest, a játékosok álldogáltak, sétálgattak a gyepen. A labda pedig az újpesti térfél közepén pihent. Minden olyan nyugalmas volt, mint egy valódi majálison. Ekkor azonban a lelátó népe egyszerre ugrott a magasba, és gólt kiáltott. Váci gólt – az Újpest–Honvéd mérkőzésen. Lila-fehér szurkolók így még nem örültek egy másik csapat vezetésének."

Szabó második gólja és az MTK 2-1-es váci veresége azt jelentette, hogy azonos pontszámmal végzett a két csapat, de az Újpest gólaránya eggyel jobb lett. Ha nincs a második újpesti gól, azonos gólarány mellett az MTK a bajnok, több lőtt góllal.

"Azt hiszem, nincs miért szégyenkeznem. Gratulálok a fiúknak. Senkinek sem kívánom, hogy azt érezze, amit most én" – olvashatóak a Népsportban Varga meccs utáni szavai. A másik oldalon Verebes elismerte, hogy a csapata kezében volt a lehetőség, amit kiengedett. Híres pedig úgy emlékszik, edzőjük nem borult ki az elbukott bajnoki cím miatt, ő annál inkább ideges volt: "Bementem az öltözőbe és csapkodtam, kiabáltam, mérges voltam. Elsősorban a fiatalokra voltam dühös, azt mondtam nekik, én már tudom, hogy milyen bajnoknak lenni, ők viszont lehet, hogy nem tudják meg sohasem."

A szezon után Varga valóban elhagyta a Dózsát. Utóda a Videoton egykori sikeredzője, Kovács Ferenc lett, akivel a BEK-ben a Maradonával felálló Napoli ellen esett ki a csapat, a bajnokságban pedig kilencedikként végzett. Az Újpest legközelebb 1998-ban lett bajnok, az MTK egy évvel korábban. A kék-fehérek 1994-ben egy szezonra kiestek az NB I.-ből. Verebes 1992-ben hagyta el a csapatot, majd nyolc meccs erejéig része volt a Honvéd bajnoki címében. Utolsó élvonalbeli csapata a Videoton volt, jelenleg a BLSZ I.-es Nagytétény-Erőmű edzője.

Varga azt mondta, az nem fájt neki igazán, hogy el kellett hagynia a Dózsát, mert máig úgy érzi, nincs tartozása a klubbal szemben. "Az volt bennem, és utána még évekig, hogy egyszer úgyis visszahívnak, leszek én még ott edző. Többször megkerestek, de mindig rosszkor, amikor már elköteleztem magam máshová. Az sokkal jobban bánt, hogy azóta sem dolgozhattam ott. És úgy tűnik, már nem is fogok. Pedig ha keresnének, mennék" – merengett a Fehérvár mostani edzője.