Nem lennék boldog, ha tudnám, mi történt

2009. december 31., csütörtök 12:38 |
Tíz éve égett le az ország akkori legnagyobb fedett sportlétesítménye, a Budapest Sportcsarnok. A tűz 1999. december 15-én történt, pontosan huszonkét évvel azután, hogy a BS megkapta az építési engedélyt. A tizennyolc évig sem létezett épületre egykori dolgozói, irányítói máig nosztalgiával és büszkeséggel gondolnak vissza.

"Lelkileg a mai napig nem tettem túl azon a napon. Aznap, amikor tíz éve volt, hogy leégett a Budapest Sportcsarnok, végig az a nap járt a fejemben, de nem hívtam fel senkit, szándékosan nem beszéltem erről senkivel" - mondta Németh Ferenc, aki az 1999. december 15-én leégett BS utolsó létesítményvezetője volt. Az ország akkori legnagyobb fedett sportlétesítménye nem volt még tizennyolc éves, amikor feltehetően a karácsonyi vásár pavilonjai között lángra kapott valami és az épület belseje néhány óra alatt a tűz martalékává vált.

bs1978
1978. Magyar-szovjet együttműködéssel épült a tizenkétezer néző befogadására tervezett Budapest Sportcsarnok

Ahgyan a közeli Puskás Ferenc Stadion esetében történt, úgy az egykori Budapest Sportcsarnok felépítéséről is több évtizedes tervezés után döntött a 70-es évek közepén az állami vezetés - derül ki a Wesselényi-Garay Andor építészeti blogján, a WérGidÁn olvasható, a BS történetével foglalkozó cikksorozatból. Már a 20-as években felmerült, hogy a későbbi helyén nagy sportcsarnokot építsenek, de a 70-es évek közepéig pályázatok és kész tervek ellenére nem lett semmi az elképzelésekből. A korábbi kudarcokból azt a következtetést vonták le, hogy egy már megvalósult épület átültetése lenne a leghatékonyabb, de kiderült, gyakorlatilag ez is megvalósíthatatlan.

Így jött az a köztes megoldás, hogy egy már létező épület megoldásait veszik alapul, főként a tető esetében, ugyanis a több mint száz méter átmérőjű szerkezet kialakítása volt a legnagyobb kihívás. Nemcsak szovjet példák merültek fel - a bécsi Radhalle, az oregoni Memorial Coliseum és egy teheráni sportcsarnok is képben volt -, de végül akkori szempontból politikailag korrekt megoldás született: a 93 méter fesztávolságú leningrádi Jubileumi Sportpalota lett a kiinduló alap. Méretei és az eltérő előírások eleve kizárták, hogy egy az egyben átültetik Budapestre az épületet, de ugyanilyen elven 102 méteres átmérőjű tetőszerkezet építettek már Bakuban is.

A döntés elvi alapját képező, a bicikliküllők elve szerint felépült kábeltető-szerkezet akkor valóban korabeli statikai bravúrnak számított, Wesselény-Garay megjegyzi, máig tananyag a Műegyetem statikai tanszékén. "A szerkezetbeli nehézséget az jelentette, hogy megfeszített huzalok vonalvezetése következtében a tartóoszlopokra csak függőleges teher jutott. Tűnjön bár bizarrnak, de a kötélszerkezet nem akarta „berántani a kerületet adó pilléreket" - írja.

Az eredetileg Budapesti Nagy Sportcsarnoknak (BNS) hívott épület tervei a Középülettervező Vállalatnál (KÖZTI) készültek, a tízpróbázóból lett építész, Kiss István jegyezte őket. (Mestere ifj. Dávid Károly, a Népstadion tervezője volt.) Wesselényi-Garay megjegyzi, a közvélekedéssel ellentétben a csarnok nem "kaukázusi import" volt. A lelátók rendszere, a megközelítés már Kiss István szellemi termékeként jött létre. Egyébként sem csak szovjet mintákból dolgoztak, hiszen a funkciók kialakításakor az akkor legkorszerűbb ilyen létesítménynek tartott müncheni olimpiai sportcsarnok tapasztalatait vették figyelembe.

BS2
1999 december 15-én kora hajnalban kigyulladt a Budapest Sportcsarnok.

Megdöbbentő egybeesés, hogy az építési engedélyt is december 15-én adták ki (1977-ben), majd végül összesen ötéves előkészítés után, 1978. márciusában kezdődött el az építkezés. Előbb egy kisebb telepnek kellett eltűnnie innen: a Posta műhelyei, raktárai és irodái mellett 144 lakást bontottak le, a lakók az Örs vezér tere környéki és az újpalotai panelekbe költöztek. Négy év alatt készült el a csarnok: 1982. február 12-én adták át a 12 ezer négyzetméter alapterületű épületet, amelynek teteje kívül 127 méter átmérőjű volt, lelátóin 12 500-an fértek el és akkori áron 1,78 milliárd forintba került. A főcsarnok alatt kialakítottak egy gyakorló jégcsarnokot és volt egy külön labdajátékterem is. Az első esemény a Magyarország-NDK atlétikai viadal volt, ezt február 20-án tartották.

A BS akkor egyedülálló épületnek számított Magyarországon, nemcsak méretei, hanem megoldásai miatt is, jegyezte meg Bérces Tamás, aki az építkezésen mérnökként dolgozott, majd egészen a 99-es tűzig részt vett az üzemeltetésben. Olyan technikákkal kellett dolgozni, amelyeket korábban nem ismertek itthon, így eleinte gondok akadtak a jégkészítéssel is. Különlegesnek számított a 2500 luxos világítás is, amelyet később nagyra értékeltek a tévések. A belső mennyezet hídrendszerére nagy terheket lehetett függeszteni, ami jelentősen javította a terem akusztikáját és ezért a megoldásért 83-ban a legjobb európai koncerthelyszínnek választották a BS-t.

Világbajnokságok, Európa-bajnokságok sora volt itt, többek között atlétikában, birkózásban, jégkorongban, kézilabdában, műkorcsolyában, pingpongban, tornában és számos küzdősportban rendeztek világversenyeket. Mindig a magyar sikerek jelentették a legnagyobb élményt, jegyezte meg az előbb rendezőként, majd sportszervezőként, a 90-as években pedig már létesítményvezetőként dolgozó Németh Ferenc. A legnagyobb eseménynek mégis egy olyan mérkőzést nevezett, ahol pályára sem lépett magyar: 1986-ban itt játszották a férfi kosárlabda BEK-döntőt, a Cibona Zagreb nyert a Zalgiris Kaunas ellen.

Bár sportcsarnoknak épült, a kulturális életben is jelentős szerepet töltött be a BS. Akárcsak a sportban, itt is igaz volt, hogy olyan események jöhettek Budapestre, amelyekre korábban esély sem volt. Már a nyitóévben kétnapos koncertet adott itt Tina Turner, majd később eljött többek között Johnny Cash, a Deep Purple, a Dire Straits (négyszer), Chuck Berry, az Iron Maiden, a Boney M., az R-Go, a Neoton, a Dolly Roll, a Fonográf, a Hobo Blues Band, C. C. Catch, a Kraftwerk, Zorán, a három tenor, Miles Davis. A korábbi dolgozók úgy vélekedtek, a magyar művészek esetében értékmérő lett a BS-koncert: szintet jelentett, ha valaki annyi embert meg tudott mozgatni, hogy itt koncertezzen.

Nem egyszer adódtak nehézségek is, Németh Ferenc például felidézte, hogy a 88-as műkorcsolya-vb alatt órákra leállt a hűtőberendezés. Úgy véli, perceken múlt, hogy nem olvadt el a jég, de végül sikerült megoldást találni. Hasonlóan nehéz helyzetnek mondta, amikor teremkrossz-versenyt rendeztek: a pálya remekül nézett ki az ugratókkal, de az edzések alatt kiderült, a motorok kipufogógáza beszorul a csarnokba, valahogyan el kell vezetni.

Mindkét visszaemlékező megszólalónk a nosztalgia mellett büszkeséggel is beszélt a BS-ben eltöltött évekről.

"Tőlem egyszer egy riporter megkérdezte, van-e közöm az olimpiai bajnok Németh Ferenchez. Azt kellett válaszolnom, hogy nem. Én ugyan szintén sportoltam, de a futballban nem jutottam túl magasra. Azonban már sportszervezőként azt mondtam: a BS-ben dolgozni olyan, mint a válogatottban futballozni, mert ez tényleg a csúcsot jelentette a számomra."

A BS-ben a 90-es években még inkább visszaszorult a sport: a létesítményeknek egyre inkább el kellett tartaniuk magukat, így jelentősebb bevételt hozó rendezvényeket kellett az épületbe csábítani. A működés utolsó évében már csak a hasznosított napok húsz százalékán sportoltak a BS-ben, így lett 1990-től az egyik fő bevételi forrás a karácsonyi vásár. Egészen 1999. december 15-ig.

BS
A leégett BS leolvadt tetőszerkezete

"Öt óra után néhány perccel csörgött a telefonom, ami már önmagában furcsa volt - idézte fel a tíz évvel ezelőtti hajnalt Németh Ferenc. - A metróállomástól hívtak, azt mondták, nagy a baj, ég a BS. Gyorsan odaértem, mert a Millenárisnál lakom. Először leblokkoltam, fizikailag és szellemileg egyaránt. Láttam, hogy mi történik, de nem tudtam felfogni."

Ekkor még csak belül égett az épület, kívülről nem látszottak a lángok. A BS utolsó vezetője hiába tört össze a történtektől, folyamatosan volt feladata: a tűzoltóknak kellett iránymutatást adnia, vigasztalta a kollégáit és próbálta megnyugtatni a szomszédos Körcsarnokba összegyűlt kereskedőket, úgy, hogy talán ő volt a legkevésbé nyugodt. Németh és a BS-dolgozók egy ideig még reménykedtek, hogy nem lesz nagyon nagy a baj, de amikor leszakadt a tetőszerkezet, tudták, hogy valami véget ért. Igaz, ezzel az idegtépő agónia is lezárult és a küzdőtéren rögtön egyszerűbb lett az oltás.

A BS-ben dolgozók a következő hetekben reménykedtek abban, hogy ha nehéz körülmények között is, de újjáépülhet a csarnok. Az épület szerkezete állt és a vizsgálatok szerint nem károsodott nagy mértékben, tovább tudott működni a gyakorló jégcsarnok és volt több olyan épületrész, amelyet egyáltalán nem érintettek a lángok, illetve a sporteszközöknek sem lett komoly bajuk. A kormány azonban a következő év elején úgy döntött, elbontják a romokat és teljesen új épületet húznak fel ide, ez lett a mai Papp László Budapest Sportaréna.

Az, hogy pontosan mi történt tíz éve, máig nem derült ki pontosan.

"Természetesen nagyon érdekelt, mi történt. Minden kutatási fázisban ott voltam, de nem tudták pontosan megállapítani az okokat - mondta Németh Ferenc. - Először gyertyákra gyanakodtak, de ezt kizárták, ahogyan az elektromos tüzet is. Több tűzgóc volt, azt láttam, mert megmutatták a tűzoltók. Annyit biztosra állíthatok, hogy mi elláttuk a felelősségünket, mind biztonsági, mind tűzvédelmi szempontból. Valószínű, hogy már nem derülnek ki a részletek, de lehet, hogy nem lennék boldog ember, ha tudnám, mi történt pontosan."

Minden idők

Szénné égették a korábban az ellenfelet alázó franciát
Az U21-es monacói már az Eb-t ünnepelte a góljával, de a svédek az utolsó pillanatban visszavágtak.

Shopline

Travelo utazási ajánlatok

  • Egyiptomi nyaralás
    Egyiptomi nyaralás Repülős utak félpanziós vagy all inclusive ellátással. 83900 Ft / fő / 7 éjtől
  • Utazzon Szép-kártyával!
    Utazzon Szép-kártyával! Egy kis lazítás ősszel - belföldi kiruccanás. Foglaljon szállást időben!
  • Hajóutak
    Hajóutak Luxus, élmények, gasztronómia, kényelem, kikötők. 46190 Ft / / fő / 5 éjtől