Ki legyen a válogatott szövetségi kapitánya?

Úgy tudjuk, nem viselte könnyen, hogy sorra jelentek meg riválisai nevei a lapokban; általában nyugalomra intették, bírja ki azt a pár napot, amíg az elnök az elnökség terjeszti a neveket. De hát lényegében akkor is csak szamár volt a ló helyett, amikor kinevezték, hiszen Bölöni László volt az első számú célpont. Kisteleki többször mondta, itthonról ő az egyetlen jelölt, de korábban azt is mondta, hogy nincs kapitánykérdés, aztán mégis lett. Meg azt is mondta, nem akar elnök lenni, mégis ő lett. Várhidi mellett szólhat, hogy az olasz meccs emléke tartósan megmarad az emberekben, és sokkal szívesebben idézik fel, mint az oslói céltalan ténfergést vagy a gyalázatos kisinyovi formát. Nem kis érdem, hogy a szurkolók jobban szeretik, mint bármelyik magyar elődjét, de azért a moldovánok elleni zakó megmutatta, motiválásban ő sem zseni, és az sem lenne hátrány, ha a videót és az idegen nyelveket jobban kezelné, legalább úgy, mint a mágnestáblát.

Az argentin válogatott vendégjátéka idején váratlanul Magyarországra jött, de csak Hernan Crespóra volt kíváncsi. A portugál alapszavakat még vélhetően ismerő Lipcsei Péter dumálni próbált vele, kevés sikerrel. Lehet, Kisteleki továbbment, és elmondta, itt olyan pályaprogram lesz, olyan edzőközpont, amit még a Chelsea-nél sem látott. Gyárfás Tamás ugyan mellette is kampányolt a lapjában, de nem valószínű, hogy pár millióért idejön, mert neki milliárdos összeget illene fizetni.

Érthetetlenül van körön kívül az olimpiai bajnok, 92-szeres válogatott Fazekas László, pedig a belga Aalsttal és Harelbekével az élvonalba került, az Antwerpennel is jó eredményeket ért el, és mint korábban nyilatkozta: várja a kihívásokat. Annál is inkább, mert 250 ezer belga frankért, másfélmillió forintért szerzett edzői diplomát Belgiumban, ahol már több évtizede él. Az Indexnek azt is elmondta négy éve, hogy nem érti, miért nem hasznosítják a még sikeres korosztály tapasztalatait. "Azt gondolják rólunk, hogy mi vakok lennénk a futballhoz? Mi a jobbhátvédet a középcsatár posztjára állítanánk?" - méltatlankodott. '94-ben Mészöly Kálmán mellett másodedző volt, előrelépése azonban nem sikerült, és két országban szerzett tapasztalatait tekintve fájdalmas, hogy komolyan nem is merült fel a neve az elmúlt tíz évben. Hatvanadik születésnapjára hazatért, csak bízni lehet benne, hogy nemcsak egy kézfogásért.

A volt miniszterelnök imádja a futballt, akadémiát alapított, negyven felett is igazolt játékos volt a másodosztályban, még ha szinte egyszer sem játszott, legalább becsületesen edzett péntekenként. Saját bevallása szerint nem jönne zavarba, ha meg kell mutatni a mostaniaknak, hogyan kell beadni a jobb szélről. Sokkal tájékozottabb, mint számos magyar futballedző, pontosan követi, melyik magyar játékos melyik külföldi klubba igazolt, és még azzal sem lehet zavarba hozni, mennyit játszik. Tudja a receptet, mi kell a magyar futball felemelkedéséhez, jugoszláv mintára képzelné el a válogatott emelkedését. Edzői tanfolyamot végzett, A-licence van, vagyis amatőrcsapatnál dolgozhatna. A válogatott és egy amatőr csapat között nincs nagy ugrás.

Bredai edzőként egykedvűen ült a játékgép felett, keményen ütötte, ha éppen rossz lapokat kapott, sorra szívta cigarettáit, akkor a futball árnyékos oldalán volt, mert senki nem akarta pályaedzőként felfedezni. Aztán szerencséje lett, amikor ezt Frank Rijkaard megtette, a Barcelona rögtön bajnokságot nyert, és 2006-ban a Bajnokok Ligájában is a legjobbnak bizonyultak. Az Ajax ekkor gondolta, most kell megszerezni az edzőt, ám sem a Koppenhága, sem a Slavia Praha ellen nem tudta bebizonyítani a holland sztárcsapat, hogy a BL elitkörében lenne a helye. Ten Cate nem esett kétségbe, egy nagy internacionális hadművelet végén a Chelsea-hez került, ahol az izraeli Avram Grant segítője lett, aki szintén meglátta benne az ideális pályaedzőt, tanácsadót. Az MTK-val csak kupagyőzelemig jutott, és ami ennél fájóbb: az idegenbeli gól nélküli döntetlen után csak egy góllal kellett volna itthon legyőzni a horvát Dinamo Zagrebet, de talán még csak egy veszélyes helyzetet sem sikerült kialakítani csapatának. Jelenleg megfizethetetlen, ha mégis csoda történne, nem várjuk a Glenn Helderhez hasonló igazolásokat, honosításokat.

Korábban azt mondta róla Kisteleki István, hogy ő a futball Győzikéje, és rendre előhozta vele kapcsolatban, nem véletlen, hogy nem kell sehová, összeférhetetlen személyiség. Matthäus továbbra is követi a hazai futball eseményeit, és rendre megdicséri magát, ha Hajnal Tamás jól játszik a Karlsruhéban, mert ő állította be először a válogatottba. Más kérdés, amikor ő bizalmat szavazott a miniirányítónak, akkor egyáltalán nem játszott válogatott szinten. Nem kis húzás lenne, ha most visszahoznák, bár a szponzorok támogatásait meg lehetne szerezni vele, és még az ellenzék is elhalkulna.

Az 1990-es világbajnok csapat tagja, a védelem tengelyéből kirobbanthatatlan volt, hatalmas erejű lövései örökre emlékezetesek maradtak. Edzőként sem szerepel eddig az alkalmatlan jelző a neve mellett, bár amilyen szépen indult, a folytatás inkább kudarcokkal teli lett. A Grazer AK-t dobogóra vitte Ausztriában, a Nürnberggel feljutott, a Leverkusennel 2004 őszén visszavágott a két évvel azelőtti BL-döntőben elszenvedett vereségért a Real Madridnak. 3-0-ra nyert a Bayer, az újabb BL-részvételt viszont nem sikerült kivívni, 2005-ben aztán egy hazai kupavereség után menesztették, nyártól a Wolfsburg edzője.

Nagyon jó magyar kapcsolatai lehetnek, mert mindig bedobják a nevét, még akkor is, ha netán nem akarja. Közvetítője Lothar Matthäus kinevezése előtt állítólag beszélt a magyar vezetőkkel, a megállapodáshoz is közel kerültek, és a norvégokkal a vb-re kijutó Egil Olsen szívesen jött volna Budapestre. De nem jött. Nyolc évet töltött a norvég válogatott élén, emellett egyszer mozdult ki hazájából, 1999-ben akkor az angol élvonalbeli Wimbledont irányította, kevés sikerrel. Később kisebb norvég csapatoknál folytatta. Első dolga vélhetően egy masszív védelem kialakítása lenne, ami a legfontosabb a magyar válogatott esetében.

„Legalább egy világos vonal van az életében” – mondta róla Matthäus, nem kis gúnnyal, egyértelműen a kábítószerügyére célozva. A szurkolók céltáblájává vált, rendre megkapta, hogy a pálya fehér vonalai mellett is olyan jól érzi-e magát, mint egy másik mellett. Daum szerződése nyáron lejárna a szebb napokat is megélt Kölnnél, de mint a klubnál mondták, számítanak rá. Nagy kérdés viszont, hogy számára mekkora kihívást jelentene a másodosztályú szereplés. Mivel Kisteleki is Kölnben végzett, feltehetően sokkal jobban ismeri képességeit, és talán azt is tudja, hogyan kellene idehozni. Ugyan közvetlen munkatársai sem látnak a magyar elnök fejébe, és az MLSZ-ből származó információk szerint Daum a „nagyon nagy név” kategória, és inkább kisebben gondolkozik a főnök, mégsem vethető el teljesen szerepvállalása. Elgondolkodtató, hogy az elnök megjegyezte, akár májustól is jöhet új kapitány, amikor ő nagyjából szabaddá válik.

A kis hercegnek becézték a belga szurkolók, két világbajnokságon is részt vett, edzőként is van már két bajnoki címe, mégsem a vibráló egyéniségek közt tartják számon. A belga futball is nagy válságba került, jóllehet, korábban hat egymást követő világbajnokságra kijutott, régóta nem kell vele számolni. Inkább csak az a kérdés, hogy Kazahsztánban nyerni tudnak-e. Pontosan ez a magyar futball jelenlegi szintje is, bár Verebes mágus 23 pontot jósolt a csoportban, és lisszaboni győzelmet. (A portugálokat nem vertük még soha.) Vercauteren jóval visszafogottabb, de nem tartja lehetetlennek, hogy a magyar válogatott továbblépjen csoportjából. A Nemzeti Sport úgy tudja, havi tízezer euró, vagyis két és félmillió forint lenne az ára, ami közepesnek tekinthető. Matthäus ennek négyszeresét kapta, és még a szeretett nő közelében is lehetett.

Akkor volt a norvég válogatott tagja, amikor még sehová nem jutott ki. A középszerű védelem középszerű tagja lehetett, bár tizenöt válogatottsága alatt egy gólt rúgott, és még az is elképzelhető, hogy egyszer két csellel felfutott, és kiugratta a csatárt, nemcsak előrebikázta neki a labdát. Edzőként ennél többre vitte, nemcsak elhagyta Norvégiát a Rosenborggal nyert bajnoki cím után, hanem a Bruges-t is edzette öt éven át, 2005-ig, két bajnoki címmel zárt, a Bajnokok Ligáját is megjárta. Utána az Olympiakosznál próbálkozott, jelenleg a Gentet irányítja. Állítólag a 4-3-3-as felállást preferálja, amit lehet, hogy el kell vetnie, ha Magyarországra tér, mert egyszerre nálunk egy is ritkán szokott kimagasló formába lendülni. Ha mégis váltana, és átállna az itthon is jól ismert felállásra, azaz egy csatár mellé zárkóznának a szélső középpályások, akkor az alaptaktikán sem kellene változtatni.

Sokáig az egyedüli olyan külföldi edző volt, aki Magyarországon bajnokságot nyert csapatával, csak a cseh Miroslav Beránek zárkózott fel mellé. A finn szakember általános megrökönyödésre érkezett a kilencvenes évek elején a Honvédhoz, és akkor felerősödtek azok a hangok: nehogy már egy finn sífutó mutassa meg nekünk. Aztán megmutatta a magáról kicsit alaptalanul sokat képzelő magyar edzői brigádnak, mert az első szó, amit nyelvünkön megtanult, az a munka volt. Finn kapitányként nem volt sikeres, és a görög Arisz Szalonikinél is megköszönték kevésbé hatékony munkáját.

Miután hazájában dolgozott a Flamengónál, a Corinthiansnál, a Fluminensénél, a Nauticónál és a Botafogónál, néhány éve bejelentkezett az MLSZ-nél válogatott szövetségi kapitánynak Carlos Alberto Torres, aki játékosként az 1970-es világbajnok brazil csapat kapitánya volt. Itthon nem kellett, Azerbajdzsánban viszont igen. A kaukázusi ország focija nem indult el fölfelé érkezése után sem, a válogatott gyenge eredményein nem javított. Legnagyobb élménye az lehetett a szovjet utódállam kispadján, amikor egy fordítási hiba miatt beszólt Michael Owennek az angol-azeri vb-selejtező után, és három napig az angol sajtó Azerbajdzsánról cikkezett. Vissza is ment hazájába, ahol a Botafogo edzője lett, és kilencedikként végzett a brazil bajnokságban. Magyarországról viszont továbbra sem tett le - talán senki sem tiszteli annyira a hagyományokat, mint ő -, újra bejelentkezett Joe Borbély menedzseren keresztül. Pedig még az sem biztos, hogy annyit kaphatna, mint Bakuban.

Mivel annyira semmitmondó a neve, inkább egy képzeletbeli, a valósághoz mégis közel álló beszélgetéssel mutatnánk be őt. Sokáig ugyanis azzal kérkedett, megkeresték őt Magyarországról, néhány cikk után azonban kifulladt a kapcsolat.

Menedzser: Benny, kérsz még egy sört?
BL: Nem, nem, tegnap is annyi hülyeséget csináltam, hívtak Magyarországról, de nem tudtam kikapcsolni az ABBA-válogatást, így alig hallottam, miért keresnek, de ezeknek kellene most egy rátermett kapitány. Legalábbis így emlékszem.
Menedzser: És ki hívott? Az elnök? Mert akkor rákérdezek, milyen céljai vannak.
BL: Nem emlékszem a nevére, ki hívott, azt se tudom, milyen számról, de azért érdeklődj, jó lesz ott nekem.