A Haladás a magyar kiesőrekorder
2009.07.02. 15:25 - Csepregi J. Botond
Nem számoltuk ki pontosan, de tizenhárom élvonalbeli kiesésével biztosan csúcstartó Magyarországon a Haladás. A szombathelyi klubot kilencven éve alapították és eddigi története során leginkább az első két osztály között liftezett. Az előző szezonban azonban története legjobb helyezésével harmadik lett, csütörtökön pedig játszik az Európa-ligában. A Haladás történetét a klub honlapjának segítségével állítottuk össze.
Adatlap
Név: Szombathelyi Haladás (korábban: Haladás VSE, Szombathelyi Lokomotív, Szombathelyi Törekvés, Haladás VFC, Lomdard FC-Haladás)
Alapítva: 1919
Becenév: Hali
Stadion: Rohonci út (12 ezer, UEFA-szabályok szerint 5500), Szombathely
Tulajdonos: Szombathely önkormányzata (51 százalék), Hallmill Team Tanácsadó Kft. (44 százalék), Haladás Marketing Kft. (4 százalék)
Sikerei: bajnoki 3. (2009), kupadöntős (1975, 1993, 2002) Honlap: http://haladasfc.nyugat.hu/
Most már Szombathely egyedüli meghatározó futballcsapatának számít a Haladás, de kezdetben nem volt ez így. Az 1919-ben alapított vasutasklub első éveit természetesen a vidéki bajnokságban töltötte, a nyugati kerület első osztályában.
A húszas évek közepén a Haladás VSE mellett még hat egylet, a Szombathelyi AK, a Szombathelyi SE, a Szombathelyi KE, a Szombathelyi Vasas, a Szombathelyi Törekvés és a Szombathelyi TE képviselte a város futballját. 1926-ban sem a Haladás, hanem a Sabaria néven induló Szombathelyi AK lett a profivá váló magyar élvonal első vidéki tagja a Szegeddel együtt.
A Haladás maradt az amatőrök között, a neve Szombathelyi MÁV-ra változott. A csapat a következő időszakban nemcsak a nyugati bajnokság egyik legjobbja, hanem 1928-ban és 1931-ben is vidéki amatőr bajnok lett. (Az országos döntőt mindkétszer elbukta a budapesti elsővel szemben.)
Aztán 1935 újabb változást hozott a magyar futballban: az MLSZ eltörölte a profi bajnokságot és az amatőrök előtt is megnyitotta az első két osztályt. Az 1935/36-os szabályok szerint a két amatőr bajnok (a vidéki és a fővárosi) a következő idénytől az ekkor megalkotott Nemzeti Bajnokság első osztályában indulhatott. A szombathelyiek Nyugaton gólaránnyal megelőzték a Soproni FAC-ot, majd az amatőr bajnokok kieséses döntőjében először a Diósgyőrrel játszhattak - újra Haladás VSE néven. Az egymeccses párharc azonban botrányba fulladt Diósgyőrben, ezért újrajátszást rendeltek el, ezt azonban az éppen akkor tartott dalosünnepély miatt a rendőrség nem engedte Szombathelyen lejátszani. Így alig néhány százan látthatták Győrben a Haladás 3-2-es győzelmét. A vidéki amatőr döntőt azonban már a városban rendezhették és a zöld-fehérek történetük során először az élvonalba jutottak a Szolnok 2-0-s legyőzésével.
Az első NB I.-es szezon előtt még nem sejthették a Haladásnál, hogy az akkori szereplés még sokszor meg fog ismétlődni: a csapat a tizennégy csapatos bajnokságban 12. lett és kiesett. A világháború végéig a szombathelyiek még kétszer jutottak fel az élvonalba (1939 és 1942), de csak az 1939/40-es szezon végén sikerült bentmaradniuk és akkor is csak egy évvel hosszabbították meg NB I.-es tagságukat.
A háború után megkapta az első Haladás-futballista a lehetőséget a válogatottban: Szabó Imre pályára léphetett Ausztria ellen. Az 1945/46-os "hosszú" bajnokságban a szombathelyiek a legjobb tíz közé jutottak, itt azonban egy furcsa óvási ügy miatt hét meccsüket nem játszották le, tizedikek lettek, ez azonban nem jelentett kiesést. Az ellenük valló Dózsa Madisz-játékosokról pedig kiderült, kényszerből mondták azt, hogy a Haladás bundázott.
A klub egyik legsikeresebb korszaka kezdődött, tizenöt éven keresztül az első osztályban szerepelt. 1947/48-ban nemcsak a vidék legjobbja lett hetedik helyével, hanem az utolsó fordulóban a Vasas elleni győzelemmel elütötte a bajnoki címétől a piros-kékeket. Ekkor már a későbbi szövetségi kapitány, Sós Károly volt az edző. (Vele kapott ki a válogatott 1969-ben Marseille-ben a csehszlovákoktól.) A hetedik helyet 1952-ben és 1953-ban is sikerült megismételni, ekkor már Szombathelyi Lokomotív néven. 1955-ben jött az újabb névváltás - Szombathelyi Törekvés -, majd néhány gynegébb szezon. 1957-től ismét Haladásnak hívták a csapatot. A következő évben mutatkozott be a csapatban a később szintén kapitányságig jutó Komora Imre. Abban a szezonban történt egy furcsa eset is: a Honvéd elleni meccsen a vendégek játékosát, Dudást egy almával megdobták, ebből egy kicsit jutott a játékvezetőnek is, aki azonnal beszüntette a meccset.
A Haladás a háború után először 1960-ban esett ki az élvonalból annak ellenére, hogy újabb játékosa, a később kétszeres olimpiai bajnok Novák Dezső is válogatott lett, és úgy is, hogy 13 ezres volt az átlagnézőszáma. Következett két év a másodosztályban, a visszajutás pedig már Novák és Komora nélkül is sikerült. Azonban megint csak egy szezonra és újabb négy idény következett a másodosztályban, 1965-ben pédául csak gólaránnyal maradtak el a szombathelyiek a feljutástól.
A visszajutás egészen valószerűtlenül sikerült: az 1966-os NB I/B-s szezon felén túl még utolsó előtti, kieső volt a Haladás. Albert József lett az edző, beépítette a csapatba többek között Halmosi Zoltánt, az utolsó kilenc meccsből nyolcat megnyertek. A Haladás odaért a negyedik, osztályozós helyre, a négycsapatos osztályozótornát pedig megnyerte a Komló, a Dorog és az Ózd előtt. Hat szezont töltött az NB I.-ben a klub, a legjobb helyezése tizedik volt. A Haladás úgy esett ki 1972/73-ban, hogy első tavaszi meccsét még megnyerte, majd a hátralévő tizennégyet elveszítette.
1974/75-ben nemcsak újra az élvonalban szerepelhetett a csapat, hanem az Újpesti Dózsa ellen a Magyar Népköztársasági Kupa (MNK) döntőjében is játszhatott. Ott ugyan 3-2-re kikapott a Haladás, de a lilák bajnokok is lettek, így a szombathelyiek történetük során először európai kupában indulhattak. A KEK-ben a máltai Vallettán könnyen átléptek (7-0, 1-1), a szomszédos Sturm Graz-cal azonban már nem bírtak (0-2, 1-1). A következő két évben egyre jobb lett a csapat, 1977-ben addigi legjobb helyezését érte el, ötödik lett, 1979-ben kiesett.
A nyolcvanas éveket aztán stabilan az élvonalban töltötte a klub (a nyolcadik helynél nem ért el jobbat), majd 1990-ben kiesett. Ezzel egy újabb liftezős korszak következett, 1991/92-ben, majd 1993/94-ben is egy szezon jutott csak a Halinak az első osztályban, ekkoriban mutatkozott be az NB I.-ben Illés Béla, illetve a Király Gábor is. Igaz, közben még másodosztályúként Magyar Kupa-döntőt játszhatott 1993-ban a Ferencvárossal és a két 1-1-es meccs után csak tizenegyesekkel kapott ki. A kilencvenes évek második fele megint az NB I.-ben érte a klubot, öt szezonra sikerült megragadni. Amikor 2000/2001-ben átalakították a bajnokságot (ekkor lett 18 csapatosból 16, illetve 12 csapatos az NB I.), a szombathelyiek fél szezonra kiestek, hogy visszajussanak és a következő évben megint kiessenek.
Szinte már megszokott, hogy egy év másodosztály után egy év NB I. jött és az eddigi utolsó kiesés 2004-ben. Ekkor Bíró Péter és a Lombard volt a szombathelyi klub tulajdonosa, szezon végi kiszállásával azonban veszélybe került a futball Szombathelyen. Az önkormányzat beszállásával, a celldömölki NB II.-es csapat jogának megvásárlásával sikerült újraéleszteni a klubot. 2006/07-ben a pályán feljutott az első osztályba a Haladás, azonban egy elrontott igazolás miatt 11 pontot levontak a csapattól és így a Siófok került fel. Ezt követően érkezett a klubhoz Illés Béla és Halmai Gábor cége, illetve edzőként Csertői Aurél és összejött a feljutás.
A Haladás nemhogy az újabb kiesést elkerülte, hanem története legjobb helyezéseként hamadik lett a Soproni Ligában és másodszor indulhat nemzetközi kupában, az Európa-ligában.
Sir Alex Ferguson visszavonul
Hozzászólások
2009.07.02 16:13:09R!ko
vicc...
2009.07.02 16:21:41Vond
A Hali a kiesések és feljutások tekintetében világrekorder. Erről volt is egy cikk nemrég valamilyen külföldi honlapon.
Itt egyébként találhattok régebbi és új címereket is, jó felbontásban:
http://haladas.protect.hu/joomla/index.php?option=com_content&view=article&id=63&Itemid=53
2009.07.02 16:26:13Salsa
A Haladás nem csak magyar csúcstartó a liftezésben, hanem világrekorder: http://haladas.vasnepe.hu/cgi-bin/haladas/cikk2.cgi?cikk=1664
A Szombathelyi AK-ról azért egy-két szót még írhattatok volna, elvégre ők voltak Szombathely elsőszámú csapata, a 20-as években (vagyis a 26-27-es idénytől startoló profi bajnokságig) 5 alkalommal nyerték meg a vonatkozó kerületi bajnokságot ('20-21, '22-23, '23-24, '24-25, '25-26) és kétszer voltak vidéki bajnokok ('23-ban a Kecskeméti AC-t, '24-ben a DVTK-t verték a döntőben). ez utóbbi két évben a vidéki bajnok játszott egy (egyébként a fővárosi csapatok számára kb nulla presztízsű) címmérkőzést a magyar bajnokkal (amely ugyebár csak budapesti csapat lehetett), a Szombathelyi AK mindkét alkalommal az MTK ellen játszott, persze mindkét alkalommal vesztett. a következő két évben is az egyik legerősebb vidéki csapat maradtak (és nem mellesleg a Szegedi AK-val a két anyagilag is legjobb helyzetű vidéki klub voltak), így egyáltalán nem meglepő, hogy a profizmus bevezetésével ők szervezték meg Szombathely professzionális elsőosztályú csapatát, a Sabariát.
A Haladás az ezt követő időszakban, a Sabaria árnyékában fejlődött a város második csapatává, legjobb amatőr együttesévé. A Hali számára ennél is fontosabb pozitív fordulat volt, amikor a Sabaria becsődölt, így benyomulhatott a helyén tátongó űrbe és lehetett a város szurkolóinak egyöntetű kedvence. A történet persze így egy kicsit elnagyolt, de hát nem vagyok a szombathelyi foci történetének szakértője. Viszont érdekelne részletesebben is.
2009.07.02 16:33:55Vámpír\\\'08
Jó, hát azért a pesti csapatok a komonizmusban nagyon könnyen elszívták a jó játékosokat, más vidéki városok csapatai pedig szartak az első osztályra, jól el lehetett lébecolni az NB II-ben is.
2009.07.02 17:06:33jro
Tetszik, és köszi, hogy foglalkoztok a Halival. Csak egy-két pontosítás:
1. A Hali nem a celldömölki joggal indult, hanem pápaival
2. Azért említsük meg a másik olimpiai bajnokot Szarka Zoli bácsit, aki szintén csak a haliban védett a '60-as években
üdv
2009.07.02 17:08:42Salsa
Vámpír\\\'08:
a pesti csapatok játékoselszívó-ereje nem csak a komcsi rendszerben volt meg. '26-ig eleve kivételes helyzetben voltak, ez a kivételes helyzet teremtette meg az alapját annak, hogy a kor legerősebb fővárosi klubjai (elsősorban az MTK és a Fradi, de később csatlakozott ehhez a körhöz az Újpest is) minden tekintetben a sportág hazai urai (anyagi helyzet, körülmények, lobbierő) legyenek. a profizmus bevezetéséig (ami ugyebár egyet jelentett a vidéki csapatok elsőosztályba való beengedésével is) egy vidéki focistának eleve mindenképp budapesti csapathoz kellett igazolnia, ha az élvonalban akart szerepelni, a húszas években meg már az FTC-MTK duó anyagiéag is olyan erős lett, hogy az összes többi klubtól szívták el a játékosokat (bevezetve az álamatőrizmust, hiszen a hivatalosan amatőr státuszu játékosaik mind-mind jókora juttatásokat kaptak a klubtól), beleértve a fővárosiakat is. ez az erejük (mögöttük nagyobb tőke állt, mint bárki más mögött) aztán a profizmus ideje alatt is jócskán megmaradt, vidéken komoly anyagi áldozatokkal is csak részsikerek voltak elérhetőek (és nem mellesleg egymást követték a klubcsődök), míg az említett két csapat röhögve megszerezte a vidéki klubok jobb játékosait.
ilyen tekintetben a vidéki klubok a magyar foci történetében mindig is másodrendű szerepet töltöttek be, látjuk, hogy amikor a politika elkezdte egyre jobban elengedni a foci kezét a Kádár-korszakban, akkor is még mennyi idő kellett, hogy a korábbi évtizedek hátrányait elkezdjék ledolgozni a vidéki csapatok: a kettőezres évekig kellett várni, hogy teremjen egy tartósan (értsd: évekig) a mezőnyt uraló vidéki klub. persze sikerek már voltak korábban is, de a vidéki foci teljesn felnövése a fővárosihoz csak a mostani évtizedben jött el. más kérdés hogy mára meg már mintha nem is lenne focink.
2009.07.02 17:39:00népszolga
nem adja semmi tv ma a meccset?
2009.07.02 21:12:04nick2005
Aki szerintem kimaradt még a történelmi felsorolásból, az Kereki Zoltán, aki az 1978-as világbajnokságon a magyar válogatott csapatkapitánya volt, ilyet egyetlen Haladás játékos sem mondhat el magáról. Ráadásul úgy volt csk., hogy a kezdőcsapatban egyedül volt vidéki. Egy félmondatot Halmosi Péter is megért volna, válogatott játékos, és jelenleg az angol élvonalban játszik.
A múlt rendszerben tényleg könnyen voltak a pesti csapatok, aki kellett a Honvédnak bevonultatták katonának, és kész, aki az Újpestnek kellett, az határőr lett. Ez minden sportágban így volt.
2009.07.02 23:22:27Csepregi J. Botond
Salsa
a Szombathelyi AK-val azért nem foglalkoztunk többet, mert a cikk nem a szombathelyi futballról szól, hanem a Haladásról.
A történet amúgy érdekes, főleg ha még találnánk hasonló városokat, ahol volt egy erős csapat, aztán egy másik lett az ismert később.
Szeged pl. ilyesmi, bár ott bonyolultabb a történet. Sopronban is valami hasonló történt és Debrecenben is előbb volt a Bocskai ismert, mint a DVSC (bár nem ismerem a két klub egymáshoz viszonyulását).
2009.07.02 23:26:18Csepregi J. Botond
nick2005
igazad van, de elsősorban a csapat szereplésére koncentráltam, nem a játékosokra.
2009.07.03 17:23:51Salsa
Csepregi J. Botond:
Ez a sztori -tudtommal- minden városban más és más volt. A debreceni sztorit volt szerencsém elolvasni Szegedi Péter jóvoltából, ott az volt a helyzet, hogy bár a DVSC eredetileg tényleg marginális szereplőnek indult (a vendégmunkások által lakott vasutastelepiek csapata volt), igen hamar a város legerősebb csapata lett, így amikor -a DVSC-től jogilag függetlenül- létrehozták a profi Bocskait, akkor oda javarészt DVSC játékosok kerültek. ettől függetlenül persze könnyen megtalálhatjuk a párhuzamot a Bocskai és a Sabaria csődje között, egészen pontosan a között amiket ezek a csődök eredményeztek: hogy egy amatőr csapat számára megnyitották az utat, hogy a város elsőszámú klubja legyen.
2009.07.03 22:16:36western!
A szombathelyi foci nemzetközi szerepléséhez egy kis érdekes adalék: a Sabaria FC 1928-1929-ben közép- és észak-amerikai turnéra indult, és 4 hónap alatt 19 meccset játszott Havannában, Mexikó Cityben és New Yorkban. Ilyen messzire magyar csapat egészen addig nem jutott el, Budapestről sem! A cél pénzszerzés volt, de végül ebbe ment tönkre a klub, '29 tavaszán ki is estek a profi I. ligából. Válság volt akkor is, csak remélni lehet, hogy a Hali kibírja a juropien kalandot :)
2009.07.05 13:20:57Fortschritt
Kedves Salsa!
Ha megkérem, lenne kedves írni nekem egy rövid e-mailt? Unger Richard vagyok, és nagyon érdekelnek a szombathelyi futballról írt gondolatai. Köszönöm előre is! Mailcím: halimexiko@gmail.com