-
Klub:n/a
-
Poszt:csatár
-
Született:1980.11.08
-
Magasság / súly:184 cm / 80 kg
-
Vál. mérkőzések:43
-
Először:2003.06.11.
-
Válogatott gólok:28
| Meccsei a Vb-n | ||||
| Meccs: 5 | Játékidő: 446p | Gól: 0 | Index: 0 | Közönség: 14.66667 |
| Brazília – KNDK | 2–1 | Index: 0 | Közönség: 4.66667 (3) | |
| Brazília – Elefántcs. | 3–1 | Index: 0 | Közönség: 10 (1) | |
| Portugália – Brazília | 0–0 | Index: 0 | Közönség: 0 (0) | |
| Brazília – Chile | 3–0 | Index: 0 | Közönség: 0 (0) | |
| Hollandia – Brazília | 1–2 | Index: 0 | Közönség: 0 (0) | |
A campinasi
Guarani, majd az Ituano játékosa volt, 1998-ban került a Ponte Pretához,
amelyben profi pályafutása elkezdődött. Húszévesen Franciaországba vitte őt a
Rennes, de gyorsan visszament Brazíliába, miután nem tudta megszokni a légiós
életet. 2001-től a São Paulo FC játékosa lett, 2004-ig ott játszott, igaz,
közben még egy rövid időre visszatért Rennes-be.
Pályafutása első csúcspontja a
második „paulista” korszakra esett, bekerült a válogatottba is, 2004
áprilisában játszott, sőt két gólt lőtt Budapesten, a magyar válogatott elleni
mérkőzésen. Néhány hónappal később ő lett a Libertadores-kupa gólkirálya, s
játszott a Copa Américán győztes brazil válogatottban. 2004 nyarán, miután az
FC Porto BL-győztes csapata kiárusította a legjobb játékosait, a Sárkányokhoz
került.
Rosszkor, noha így is Világkupa-győztes lett. Sem a formájának, sem a
lelki állapotának nem tett jót, hogy 2005 tavaszán Brazíliában elrabolták az
édesanyját, Doña
Sandra Helenát. A 45 éves asszonyt 62 nap után szabadították ki a rendőrök.
Akkoriban ő volt az ötödik „futballista anyuka”, akit elraboltak, a korábbi
négy egyike Robinho édesanyja volt. Luis Fabiano néhány héttel később jót
húzott: igent mondott a Sevilla formálódó nagycsapatának ajánlatára. Két szezon
alatt kétszeres UEFA-kupa-győztes, európai Szuperkupa-győztes is lett.
A
2007-2008-as idényben csak Daniel Güiza előzte meg a spanyol bajnokság
góllövőlistáján. Gólerős játéka újra meghívást eredményezett a brazil
válogatottba is. A korábban mentálisan labilisnak ítélt középcsatár 2004 nyara,
a megnyert Copa América után 2007 novemberében játszott ismét az aranyzöld
mezesek között.
Azóta ellenben a válogatott legeredményesebb csatárává nőtte ki
magát. 2008 szeptembere, a chileiek elleni vb-selejtező óta 13 mérkőzésen 16
gólt lőtt, köztük kilencet vb-selejtezőkön, ötöt a Konföderációs Kupán,
amelynek legjobb játékosa és gólkirálya lett, valamint hármat a dél-afrikai
csoportellenfél, a portugál válogatott ellen. 2009 nyarán hosszú ideig tárgyalt
az ügynöke a Milannal, de a Sevilla és az olasz klub nem tudott megállapodni az
anyagiakban.
SIKEREK: Rio–São
Paulo tornagyőztes (2001), brazil bajnoki harmadik (2003, 2004), paulista
bajnoki harmadik (2003), portugál bajnoki második (2005), spanyol bajnoki
harmadik (2007, 2009), Spanyol Kupa-győztes (2007, 2010 dnj.), spanyol
Szuperkupa-győztes (2007), Világkupa-győztes (2004), UEFA-kupa-győztes (2006,
2007), európai Szuperkupa-győztes (2006). Egyéni siker: brazil gólkirály
(2002), paulista gólkirály (2003), a brazil bajnokság legjobb középcsatára
(2003, Placar), a Libertadores-kupa gólkirálya (2004), a Konföderációs Kupa
gólkirálya és ezüstlabdása (2009).
VÁLOGATOTTSÁG: Mérlege a vb-selejtező sorozatban: 11 mérkőzés, 801 perc, 9
gól [3 sárga, 1 kétsárgás piros lap]. Első válogatottsága: 2003. június 11.,
Nigéria ellen. Nagy tornán. Copa América: 1. (2004), Konföderációs Kupa: 1.
(2009).
1998–2000: Ponte Preta 12 3
2000 : Rennes 7 –
2001 : São Paulo FC 22 9
2002 : Rennes 4 –
2002–2004: São Paulo FC 63 52
2004–2005: FC Porto 22 3
2005– : Sevilla 128 62





