• Klub:
  n/a
• Poszt:
  hátvéd
• Született:
  1978.05.08
• Magasság / súly:
  188 cm / 84 kg
• Vál. mérkőzések:
  98
• Először:
  2000.11.15.
• Válogatott gólok:
  5

Szülővárosában a Planaltinában, majd a Clube Regatas Guarában (1995–1997) kezdett játszani. 1998-ban, húszéves korában szerződött Rio Grande do Sul államba, a Porto Alegre-i Internacionalba. Már első évében is rendszeresen szerepelt a csapatban, de különösen a következő évben fejlődött sokat a játéka.

Ő maga szolgált akkoriban némi magyarázattal erre, a történet alanyai miatt ez most különösen érdekes: „Az első évben még kicsit ösztönösen játszottam, de 1999-ben Dunga is a csapattársam lett. Ő pedig rengeteget segített abban, hogy érettebb játékos legyek. Mellette igazán megtanulhattam, hogy tartsam kordában a bennem állandó buzgó vágyat, hogy fegyelmezzem magam az előretörésekben. Szívesen rohantam volna fel minden akcióval támadni, de Dungának elég volt egy pillantást rám vetnie, s már tudtam, most maradnom kell.”

A 2000-es bajnokság végén a legtekintélyesebb brazil futballújság, a Placar őt választotta posztja legjobbjának. A Bayer Leverkusen 17,5 millió márkát (8,5 millió euró) fizetett érte. Harmadik Bundesliga-mérkőzésén két gólt is szerzett a Köln ellen. Kiemelkedő formában futballozott a 2001–2002-es idényben, a német bajnokságban és a nemzetközi kupákban egyaránt, nem rajta múlott, hogy klubja három fronton is „csak” az ezüstéremig jutott.

Ha a klubjával – annak ellenére, hogy Lúcio gólt fejelt a Zidane csodagóljával eldőlt BL-döntőben – nem is nyert semmit 2002 tavaszán, a válogatottal teljesült élete egyik álma: világbajnoki címet szerzett. Végigjátszotta a tornát, az angolok elleni hibájától eltekintve jól. 2004 nyarán, 12 millió euróért, átszerződött a Bayern Münchenbe, melynek játékosaként a Kicker sportmagazin egymást követő években is világklasszisnak választotta.

A bajor klubban valamelyest megváltozott a játéka, Ottmar Hitzfeld sokkal kevésbé engedte előrekalandozni, mint azt tette Lúcio pályafutása korábbi szakaszában. Ugyanakkor középhátvédként a brazil alapember lett az érkezésétől fogva, egyik középső védőként szilárd pont volt, miközben a másik belső védő személye nagyon gyakran változott. (Játszott ott Robert Kovač, Valérien Ismaël, Daniel Van Buyten és Martín Demichelis is.) Lúcio tekintélyét jelezte, hogy Oliver Kahn visszavonulása után, amikor Mark van Bommel lett a csapatkapitány, a brazilt választották a második számú kapitánynak.

2009 nyarán mégis távozott, miután Louis van Gaal, a Bayern új edzője nem garantálta neki, hogy az első csapat tagja maradhat. Nyolcmillió euróért az olasz Inter játékosa lett, José Mourinho csak akkor mondott le róla idény közben, ha játékosa éppen sérült volt. 2010-ben, a Bajnokok Ligájában szinte nem is akadt még közepes meccse sem Lúciónak.

A válogatottban már két világbajnokságon játszott, 2006-ban csúcsot állított fel azzal, hogy középhátvéd létére 386 percen keresztül egyetlen szabálytalanságot sem követett el. (Ez a védekezési stílus Brazíliában a Porto Alegre-i Internacional egyik védjegye. Az 1998-as világbajnokságon a paraguayi Carlos Gamarra szintén egyetlen szabálytalanságot sem követett el. Pályafutása legszebb éveiben ő is az Inter játékosa volt.) A 2009-es Konföderációs Kupa döntőjében, az Egyesült Államok ellen, ő szerezte a találkozó győztes gólját.

SIKEREK: német bajnok (2005, 2006, 2008), bajnoki második (2002, 2004, 2009), német DFB-kupa-győztes (2005, 2006, 2008), -döntős (2002), német Ligakupa-győztes (2004, 2007), -döntős (2006), a Bajnokok Ligája győztese (2010), döntőse (2002). Egyéni siker: a brazil bajnokság legjobb középhátvédje (2000, Placar).

VÁLOGATOTTSÁG: Mérlege a vb-selejtező sorozatban: 14 mérkőzés, 1260 perc, 0 gól [4 sárga lap]. Első válogatottsága: 2000. november 15., Kolumbia ellen. Nagy tornán. Vb: 1. (2002), 5. (2006), Konföderációs Kupa: 4. (2001), 5-8. (2003), 1. (2005), 1. (2009), Olimpia: 5-8. (2000). 

1998–2000: Internacional-RS                                                 46                 5

2000–2003: Bayer Leverkusen                                               92               15

2003–2009: Bayern München                                               144                 7