• Klub:
  n/a
• Poszt:
  támadó középpályás
• Született:
  1981.11.08
• Magasság / súly:
  173 cm / 64 kg
• Vál. mérkőzések:
  56
• Először:
  2001.05.25.
• Válogatott gólok:
  10

Camden és Islington iskolai csapataiban játszott, majd felfigyeltek rá a West Ham United tehetségkutatói. Tizenhat esztendősen teljesült élete egyik nagy álma: futballozhatott, mégpedig az angol korosztályos válogatott tagjaként, a Wembleyben. Óriási jövőt jósoltak neki, felvették Lilleshallba, az angol szövetség bentlakásos futballiskolájába – de Cole haza akart szökni, hiányoztak neki a szülei. A család egyébként nagy hatással volt rá, amikor a West Ham United meg akarta ajándékozni egy autóval, a szülei nemet mondtak. Persze, ha akar, vehetett volna magának is: 17 évesen már másfél millió fontos szerződést kötött. A család betette a bankba kamatozni a pénzt, Cole pedig kapott heti 10 font zsebpénz.

Alig múlt tizenhat éves, amikor Alex Ferguson tízmillió fontot ajánlott érte a West Ham Unitednek. Akkor még nem adták. Cole egy évvel később bemutatkozott az első csapatban, majd alig túl a huszadik születésnapján megkapta a kapitányi karszalagot. A stílusa alapján Paul Gascoigne-hoz hasonlított, és közben már a válogatottban is bemutatkozott ifjú középpályás fejlődése azonban lelassult a menedzser, Harry Redknapp távozása után.

2003-ban klubot is váltott: az akkor kezdődő Roman Abramovics-éra egyik első nagy igazolása lett a Chelsea-nél. Bár a 6,6 millió fontos vételár kevesebb volt, mint amennyit évekkel korábban a Manchester United ajánlott, de közben megváltozott a (futball)világ.  Cole jó helyre, a világ leggyorsabban fejlődő klubjához került. Visszakerült a válogatott keretbe, de nem könnyítette a helyzetét, hogy Claudio Ranieri, az olasz edző rotációs politikája miatt nem érezhette biztosnak a helyét. Sven-Göran Eriksson elvitte őt a portugáliai Európa-bajnokságra, de pályára nem küldte.

Cole-nak jót tett José Mourinho érkezése, még ha a menedzser viszonya nem is volt felhőtlen eleinte a játékosával. Sokra tartotta Cole technikai képzettségét, de úgy találta, a középpályás nem veszi ki eléggé a részét a csapatjátékból, és nem elég pontos a befejezéseknél.

Éppen ez utóbbiban fejlődött aztán Cole látványosan. Tíz gólt szerzett a 2004–205-ös bajnoki szezonban, és egyik kulcsembere lett a bajnoki címet megnyerő csapatnak. Megszilárdította a helyét a válogatottban is. Sven-Göran Eriksson kapitányi kinevezése után a bal oldali középpályás posztján többen is megfordultak, de Paul Scholes önkéntes visszavonulása után senki sem tett a kapitányra olyan jó benyomást, mint a látványosan feljavuló Joe Cole.

Nem csak fontos, látványos gólokat is szerzett: a Norwich elleni találatát beválasztották a Premiership-idény legszebb tíz gólja közé. A két világklasszis, John Terry és Frank Lampard mellett ő volt a csapat harmadik nagy ásza: erre utal az is, hogy hármukat, valamint Thiery Henryt, Wayne Rooneyt és Steven Gerrardot nevezték a játékostársak a Premier League hat legjobb játékosának a 2005–2006-os idényben. Az utóbbi két éve nem sikerült jól: sérülése miatt hosszú hónapokat kellett kihagynia, majd nehezen lendült játékba. 2010 tavaszán azért akadtak nagyon jó meccsei a duplázó Chelsea-ben, talán ezek győzték meg Fabio Capellót.

SIKEREK: angol bajnok (2005, 2006, 2010), bajnoki második (2004, 2007, 2008), Ligakupa-győztes (2005, 2007 dnj.), -döntős (2008), Szuperkupa-győztes (Community Shield, 2005), FA-kupagyőztes (2007, 2009, 2010), ifjúsági FA-kupa-győztes (1999), a Bajnokok Ligája döntőse (2008), a BL elődöntőse (2004, 2005, 2007).

VÁLOGATOTTSÁGA: Mérlege a vb-selejtező sorozatban: 2 mérkőzés, 99 perc, 2 gól. Első válogatottsága:  2001. május 25., Mexikó ellen. Nagy tornákon. Vb: 6. (2002), 7. (2006), Eb: 5. (2004 njt.), U21-Eb: 5-8. (2002). Korosztályos vál. U21: 8/2.

1998–2003:          West Ham United          116       10

2003–        :         Chelsea            183       28